Főoldal    |    Eseménynaptár    |    Események    |    Vendégkönyv    |    Webvázlat    
Bemutatkozás    |    A kistérség vonzerejei    |    Leader   |    Települések    |    Elérhetőségek   
Mottó:
" Ha nem teheted azt, hogy külföldi országokat, szép helységeket és városokat láss és ismerj, legalább igyekezz hazádnak azon keskeny körét, melyben születtél, vagy ahol lakol - bármilyen is az - megismerni és ismertetni."
(Jánosfalvi Sándor István)
Hírek / Újdonságok
 Egyesületünkhöz leadott pályázatok bemutatása
Az Erdély TV Tájkép című műsorában mutatták be az egyesületünkön keresztül megvalósult pályázatokat. A műsorfolyam 5 részében 20 pályázattal ill. pályázóval ismerkedhetünk meg, amelyek megtekinthetőek az alábbi linkeken: http://www.erdely.tv/magazin/tajkep?musor=71818 http://www.erdely.tv/magazin/tajkep?musor=71484 http://www.erdely.tv/magazin/tajkep?musor=71123 http://www.erdely.tv/magazin/tajkep?musor=72474 http://www.erdely.tv/magazin/tajkep?musor=72147

 2015. március 09. - 2015. március 20. között újabb pályázatokat hirdetünk a 112L és 421L intézkedésekben.
Részletekért kattintson a LEADER-fül Aktuális pályázati kiírások menüpontjára.

 Megjelent a 2015. évre szóló Pályázatkiírási-tervezet módosított változata.
Megtekinthető a LEADER-fül alatt.

Hírlevél
Név:
E-mail:
  

Települések

Vargyas

Erdővidék északnyugati sarkában elterülő község, a Rika erdeje és a Vargyas patak mentén húzódik meg. Mint nagyfalu már az 1334-es pápai tizedjegyzékben szerepel VAYGIAS néven, egészen a XI. századig. Árpádkori római katolikus kápolnája többek szerint Attila a negy hún vezér, Réka (Rika) nevű feleségének sírja. A régi templomnál talált rovásírásos lelet megerősíti azt a feltevést, hogy Vargyas a honfoglalás éveitől magyarok által lakott terület. A vidéken azonban már ennél jóval régebben megtelepedett az ember. A Vargyas patak szurdokában majdnem minden őskori műveltséget képviselő tárgyi emlékek kerültek napvilágra valamint a neolitikum emberének maradványai is. A falu középkori történelme szorosan összefügg a község határát birtokló báró Dániel család történelmével.

Vargyas völgye / Vargyas szurdok


A község általános érdeklődésre számottartó turisztikai objektuma a restaurált Dániel-kastély, a XVI–XVII. századi reneszánsz, majd a barokk és klasszicizmus elemeit őrző épületegyüttes. Első írásos említése 1580-ból való. Ekkor már állott a reneszánsz kastély. A duplatetős központi épület déli oldalán mutatós kosáríves reneszánsz loggia látható. Tartó oszlopait olaszkoszorúba fogott akantuszlevelek díszítik. Jónéhány, a család címerével ellátott faragott kőtábla őrzi az épület bővítéseinek, az emlékezetesebb eseményeknek évszámait (1646, 1650, 1687, 1723, 1745). Az 1729-ben megejtett alakításakor nyerte az épület – déli oldalán – a barokk homlokrizalittal ellátott toldást, duplatetejét. Északi oldalának mai arculatát 1853-ban kapta. Akkor épült klasszicista kiugró része, később – 1920–22 között – a nyugati ún. „toronybástyás toldás”. Az épület utolsó előtti restaurálását Keöpeczi Sebestyén József tervei alapján készíttette el Dániel Ferenc 1937-ben. Ekkor építették az északi oldal neoreneszánsz tornácát. A restaurálást megjelölendő készítette a tervező az épület északi falában elhelyezett kőtáblát. Rajta a Dániel- és Somsich-címerek, a restaurálást megrendelő Dániel Ferenc és neje Somsich Gabriella iniciáléi és a „Deus providebit” felirat látható. Ekkor épült az épület északi előterében álló kútház, homlokán a restauráló Keöpeczi Sebestyén József tervezte stilizált Dániel-címerrel. Ebben helyezték el – utólag – a régi „kicsi kúria” (az egykori tiszttartói lakás) udvarán álló és egy darab andezit sziklából faragott kútöblöt vagy kútgárgyút. Francia nyelvű felirata „Tout est corruptible dans les creatures ala du sigenur Emeric Daniel 1780”, a megkésett reneszánsz bizonyítéka.

Dániel címer


A kastély déli kertje egy arborétum-maradék ritkaságait, díszfáit őrzi még. Itt van a vidék egyetlen piramidális tölgye (Quercus robur v. fastigiata), két vérbükk (Fagus silvatica f. atropurpurea), egy cukorjuhar (Acer saccharum), egy népi nevén „szomorú kőris” (Fraxinus excelsior v. pendula), a szürke nyárfa (Populus canexe), platánlevelű korai juhar (Acer platanoides v. rubrum). Itt található egy másik, egy darab kőből faragott kútkeret. Felirata: „Gen. Michael Daniel de Vargyas. Fieri curavit A. 1675 12 jul. Symbolum: Deus providebit.” Ezt 1937-ben menekítette ide az olaszteleki kastélyból Dániel Ferenc. A Dánielek neogótikus temetkezési kriptája a temetőben van. Itt nyugszanak a család utolsó 100 esztendőben elhalt tagjai. Az 1981–84 között állami alapokból restaurált kastély ma a helyi tanács és a rendőrőrs székhelye.

Dániel kastély


Unitárius temploma 1813-1820 között épült. Tornyában levő harangok műkincs értékűek, a templom belseje hagyományos helyi festett bútor ornamentikával van díszítve. Iskolájának első említése 1582-ből való, iskola, mely 1874-ig az unitárius egyház irányítása alatt fejtette ki tevékenységét.

Unitárius templom


A vargyasiak híres bútorfestő és fafaragó mesterek. Régi időkből mentették át és mentik át a mai mesterek is az ősi ornamentikát, díszítőművészetet, formákat és színeket. A helyi népi faragó és bútorfestő mesterek lakásaiban többnyire házimúzeum van. Ilyen a település központjában (443 sz.) a Sütő Béla lakása. Előtte Udvarhelyszéki székely kapu áll, udvarán a bútorfestő Sütő generáció családfáját megörökítő monumentális kopja. Szomszédjában (442 sz.) Máthé Ferenc I. faragómester műhelye és lakása van, ebben is állandó jellegű kiállítás. A 445-ös házszám alatt Török Imre faragómester lakik, aki három fiával folytatja a díszítő faragást. Más faragómesterek: Sütő Gábor, Borbáth Sándor, József Gellért, Dimény Dávid. Jelenleg Sós Emma műveli a faluban a díszítő bútorfestést. A hosszú téli estéken még egy-egy házban csattog az osztováta (szövőszék): Máthé Julianna székely szoknya anyagot sző. Gazdasági szempontból elmondható, hogy az 1989 előtti erősen iparosított község (szénbányák, mészkőbánya, borvíztöltőde) mára csak a mezőgazdasági termelésre és a fafeldolgozásra támaszkodhat.


Vargyas altalaja gazdag hasznosítható ásványi kincsekben. Szénbányái (bel és külművelés) 1954 és 1998 között működtek. A szénből pliocén ősemlősök (macskamedve, ős vaddisznó, rinocérosz, őstapír, masztodon) maradványai kerültek múzeumi gyűjteményekbe. Határában mészkő, vaskő, bentonit, szerpentin és azbeszt lelőhelyek vannak. Borvizét palackozták. Palackozó üzeme, mert a bányaművelés miatt vize elapadt, megszűnt. Fokozottabb figyelmet kell szentelni a falusi turizmusnak, mert foglalkoztatás kiegészítésként gazdasági hozadéka jelentős lehet. A faluból kivezető műút a Persányi-hegységre hág, az ún. Hagymás-tetőre. Innen a Homoródok vidékére, Hargita megyébe vezet. Ezt az útszakaszt 1903-ban építették. Azelőtt a régi Rikai út kötötte össze a két tájat. A Hagymás-patakba ömlő Lencsés-patak völgyében van a megye legnagyobb barlangja a Súgó-barlang. Alacsony járatai számos veszélyt rejtenek. Járatainak összhossza 328 m. Ez már az Észak-Persány területe, a dolináktól, apró barlangoktól tarkított ún. Godra-karszt. A Hagymás-kő (745 m) oldalában levő mészkőbányában találhatunk kalcitkristályokat, húsvörös jáspist. „Réges régen sok rabló tanyázott a vidék erdeiben – jegyeztük fel Hagymás legendáját. Le is ütöttek egy, a baróti vásárból Almás felé tartó leányt, azt vélték, pénz van az átalvetőjében (értsd: tarisznyájában). Abban bizony csak egy vereshagyma vala. A helyet ma is Hagymásnak nevezi a nép. Az Almás felé vezető út mellett egy nagy halom van. Azt tartják, hogy oda van eltemetve a szegény lány. Aki elmegy mellette, egy zöld faágat dob a halomra.” A vízválasztó tetején négyszögletű földtöltést látunk. Hagymás várának nevezik a környékbeliek. A régészek szerint római vigília volt. A hágó lapos és vízben gazdag felszínén, május derekán, tömegesen nyílik a csillagnárcisz (Narcissus stellaris). Itt halad el a hegység élét követő, kék kereszt gerincjelzés északi irányba a Homoródalmási-barlang felé (4 óra), déli irányba pedig a barcasági Krizba felé (3 nap). A hegygerinc nyugatra benyúló élén, az ún. Lapias-tetőn vannak a kora középkori Kustaly várának romjai, de ez már Oklánd területe. Van a Persány-hegységben egy ott végighaladó ős gyepűvonal, egy magas földtöltés, melyet a nép Kakasborozda, illetve Ördögborozda névvel illet. Ezt a Vargyas völgyén túl, a Hargita vonulatában is követni lehet. „Harminckét óriás kakas vájta ki azt kőkapájával – hitték a régiek –, s a kapa ma is ott van eldobva az olaszteleki réten.” Nem lehet az más, mint a már említett Likaskő mésztufa kúpja. A Kakasborozda pedig – miként azt újabb kutatói állítják – a kora feudális magyar királyság (nem egyedüli) gyepűvonala.

Vargyasi látkép


Vargyas vendégszerető népe bizakodó és arra törekszik, hogy az ide látogatók ne csak megismerjék, hanem meg is szeressék ezt a vidéket és mindenki szép és kellemes emlékekkel kötődjön a községhez, valamint a Rika kistérséghez.

Kapcsolattartó személy:

Ilkei Ferenc polgármester
tel.: 0040-267-377105,
fax: 0040-267-376206




Created by DirectWEB in 2005 (c).

Proiect finantat de F.E.A.D.R. prin Contract de finantare: C4312011072176016/31.01.2012

Pentru informatii despre alte Programe desfãsurate sub egida Uniunii Europene în România, cât si pentru informatii detaliate privind procesul de aderare al României la Uniunea Europeanã, puteti sã vizitati pagina de internet a Reprezentantei Comisiei Europene în România.

Acest website nu reprezintã pozitia oficialã a Comisiei Europene.
Întreaga responsabilitate referitoare la corectitudinea si coerenta acestor informatii apartine persoanelor care au initiat pagina web.

Toate informatiile privind Programele PNDR si SAPARD furnizate în aceastã paginã sunt distribuite GRATUIT si nu sunt destinate comercializãrii.